Mohikan

(No Ratings Yet)
 Loading ...

Olykor én is lehetek aktuális, no nem politikailag, az ország ezen része továbbra is hidegen hagy, lévén egyik kutya, a másik eb. Igaz, a csapból is a BKV-sztrájk folyik, azonban – már csak azért is, mert erősen érintett vagyok a dologban, lévén dolgozó ember, belvárosi lak- és külterületi munkahellyel – nem tudom megállni, hogy ne mondjam el a véleményemet a dologról.

Először is: a sztrájk egy nagy faszság, különösen világgazdasági válság idején. Amit a BKV-sok művelnek, az pedig nem sztrájk, hanem – ahogy Bajnai is nyilatkozott – zsarolás. Lehet kenegetni, meg illatosítani a szart, attól még szar marad, s nincs ez másképp a pénzzel telt erszényű szakszervezetek esetében sem. A sztrájk ideje alatt zsebből fizetett sztrájkolókra fordított szakszervezeti kasszát nyugodtan fordíthatták volna a dolgozók megsegítésére, az egyre kevesebb kiskaput kínáló adójogszabályok ellenére is lett volna rá mód. Ehelyett azonban inkább vigyorogva mondják bele a kamerába, hogy bírják még, van még pénz.

Megbízható forrásból tudom, hogy egy BKV buszsofőr fizetése alapból (tehát csak a heti 40 órát dolgozza le, nem vállal ünnepi, illetve túlmunkát stb.) nettó 140 000,- magyar forint. Persze senki sem vitatja, hogy nem könnyű a munkájuk, de számos olyan szakma van, ahol szintén nem könnyű a munka és fenti összegnek mégis csak a töredéke jut a dolgozónak. Annak a dolgozónak, aki örül – jelen helyzetben szerintem minden épelméjű ember ezt teszi – annak, hogy van munkája. Igaz, momentán van aki nem, vagy csak késéssel, esetleg taxival tud munkába járni. Ha mindezt teljesítménybéres munkahelyen teszi, akkor máris vakaródzhat, hogy miből fog megélni a következő hónapban. Azért, mert a BKV-snek nem elég a jóval az átlag feletti bér. Mert ő többet akar.

Persze, megértem én, ha megszokta valaki a Pick szalámit, akkor nehezen áll át a Tescos párizsira. De baszki, a legtöbb ember – mármint a közönséges halandók, nem a pénzeszsákok, akiknek válság idején is fussa a Mazerattira – igenis megteszi, mondjuk kevesebb cigarettát szív, vagy igenis megveszi a saját márkás terméket az áruházban, kevesebbet autózik stb. Mert kénytelen. Nekünk is vannak olyan dolgok, amikről most le kell mondanunk, nem szívesen, de mi is megtesszük. Muszáj, ha nem akar az ember eladósodni.

Csak épp a legtöbb embernek nincs a kezében olyan fegyver, mint a BKV dolgozóinak. Vagy ha lenne, nem teheti meg, hogy sztrájkol. Az állami cégek és úgy általában a közszféra berkein belül egyedül ők tehetik meg, hogy sztrájkolnak, akár ilyen gusztustalan módon, mint ahogyan teszik. Olyat én még nem láttam amúgy, hogy egy sztrájk ténylegesen sikeres legyen. Lehet, megkapták amit akartak. Igen ám, de a cégnek okozott többletkiadásokat a cég valahol máshol fogja visszavenni. Nem kell neki mást csinálnia, csak a sztrájk után egy létszámleépítést. Persze ez a szakszervezeti tisztségviselőket, a megmaradt embereket nem érdekli, hisz megkapták amit akartak… a tisztségviselőknek egyébként semmi sem drága, vaskos pénzek forognak az ő szintjükön, persze, hogy röhögnek az egészen és teljes lelki nyugalommal végzik munkájukat.

Egy dolgot jónak tartok a mostani BKV-sztrájban: az emberek (magyarhoz képest kivételes vehemenciával) kezdenek összefogni, autósok állnak meg ismeretleneket felvenni a megállókból, várakozók beszélgetnek, ismerkednek. S egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy talán nincs is olyan kurva nagy szükség az egyébként méltán rühellt BKV-ra.